Bal szívizom hipertónia

Idősebb életkor 65 év felett. A hipertrófia önmagában nem mindig okoz panaszt, de előfordulhat légszomj, mellkasi fájdalom, fáradékonyság. Ritkábban szívdobogásérzés, szédülés társulhat a panaszokhoz. A hipertrófiának az EKG-n is mutatkoznak jelei: a megvastagodott szívizomzat nagyobb elektromos jelet ad, a szívre rótt fokozott terhelésnek is jellegzetes eltérései lehetnek.

A szívultrahangos vizsgálat sokkal érzékenyebb, jól mérhető a kamrafal vastagsága, számolható a kamrai izomtömeg, és elkülöníthetők az egyéb, megvastagodást okozó állapotok, mint pl. Ultrahang segítségével képet kaphatunk a szív működéséről, szisztolés és diasztolés funkciójáról is. Ritkábban MR-vizsgálat is használható a szívizomzat vizsgálatára, de magas vérnyomás esetén erre ritkán kerül sor.

Milyen következményekkel jár a megvastagodás? A megnövekedett izomzat merevebbé válik, nehezebben ernyed el egy-egy összehúzódás után, a kamra tágulékonysága csökken, kevésbé tudja befogadni a vénák felől érkező vért.

Emellett a vastagabb izomzat összenyomja az bal szívizom hipertónia tápláló koszorúereket is, ez keringési zavarhoz vezethet, míg a nagyobb izomtömeg és a fokozott terhelés miatt nő az oxigénigény.

A végeredmény szívelégtelenség, ritmuszavarok kialakulása, anginás panaszok jelentkezése lesz.

Hogyan előzhető meg a balkamra-hipertrófia? A gyógyszerek alkalmazása a vérnyomáscsökkentő hatáson kívül a szívizomzatra is kedvező hatást fejt ki: bizonyos szerek pl.

ACE-gátlók, angiotenzin-receptor-blokkolók használatával a hipertrófia kialakulása megállítható, sőt, akár vissza is fordítható.